Egy remek kis felvezetéssel indulunk, a San Andreas Soundlab név magát Markus takarja, aki után a brazil dj producer, Danilo Ercole munkája, az A Man With Two Names következik, mely talán az első korong legjobbja is egyben.
Ám ezután sorra jönnek a hűvös hangulatú progresszív zenék, amik sokszor csak egyik fülemen be, a másikon ki, mert bizony kevés az egyedi darab, melyneknek dallamát, nem hogy évek múlva, de már a lemez meghallgatása után sem egyszerű mutatvány felidézni.
Fura, mert amúgy korrekt kis zenék szólnak, de valahogy mégsem az igazi, akiket viszont így külön is megemlítenék az Wellenrausch, Erick Strong, Basil O'Glue, Nifra, Mark Otten, és Beat Service, nekik jár a pirospont, talán az ő nevükhöz fűződő számok a legmaradandóbbak, a legemlékezetesebbek.
A második lemez is egy Markus féle kis intróval kezdődik, majd érkezik Arnej, aki bizony nem arról híres hogy hibázni szokott, így ezúttal is a már tőle megszokott minőségű, és hangzású muzsikával borzolja a kedélyeket, ezzel kicsit megtörve az említett monotonítást.
A továbbiakban viszont ismét nem túl változatos a felhozatal, vokállal ezúttal sem nagyon találkozni, de vigaszként itt van nekünk a DNS Project, Omnia, és Ercola a karakteresebb vonalból.
Markus évek óta szinte csak ugyanazokkal a nevekkel dolgozik albumain, és egy idő után azért könnyen ráun ezekre az ember, főleg így, hogy azért sok újat nem tudnak felmutatni.
Ebből a hűvös coldharbour hangzásból is kicsit sok így bő két órán keresztül, magukkal a zenékkel nincs is különösebb problémám, hisz sallangmentes minőségi darabok, de az album felépítése, koncepciója, pontosabban ennek hiányában ez így nagyon tömény.
Kiadó: Armada
Műfaj: Trance, Progressive
Megjelenés: 2012.02.17.
01. San Andreas Soundlab - Hollywood Boulevard
02. Danilo Ercole - A Man With Two Names
03. Wellenrausch - Million Miles To Run
04. Klauss Goulart - Sweet Little Pepper
05. Rebels Without A Cause & York - Red Violin
06. Basil O'Glue - Doublespeak Effects
07. Nifra - Dark Harbour
08. Erick Strong vs. Dart Rayne - Shamballa
09. Mark Otten - Hyperfocus
10. Danilo Ercole - Quasar
11. Beat Service - Fortuna
12. Styller - Quantum Mechanics
13. Markus Schulz - Bolandish
01. San Andreas Soundlab - Avalon
02. Arnej - We Unite
03. Khomha - Mind Gamer
04. Rex Mundi - Shocking Blue
05. Styller - All That Remains (Basil O'Glue remix)
06. DNS Project - Recapture
07. Mr Pit - Pole Position
08. Aaron Camz - Aqwa
09. Omnia & Ira - The Fusion
10. Khomha - Artemis
11. Rex Mundi - Opaque
12. Elevation vs. Grube & Hovsepian - City Of Angels
13. Ercola feat. Annie - Follow Me (Rex Mundi remix)
14. Mr Pit - River Of Hearts
5 hozzászólás:
a második lemezről Styller-t említeném meg, nekem elég erős Tiesto Nyana utóérzetem van ezzel a számmal kapcsolatban.
Igen, ezt a Nyana-s hatást már többen is emlegették a prev videók kapcsán is.
Bizony... törölve lettek a hozzászólások :)
Azért a tartalmára had reagáljak, ha összevetnéd a korábbi lemezekkel a tl-t, talán neked is feltűnik hogy sok alap név van, akik alkalomról alkalomra szerepelnek egy egy új számukkal, esetleg többel is, de persze akadnak új nevek is, egy szóval sem említettem hogy nem.
Nyilván Markus is a kiadó zenéit szeretné népszerűsíteni, ez rendben is van, mindaddig amíg nem esünk át a ló túloldalára. Az meg hogy nekem az összkép szürkének hat, hát had legyen már meg róla a saját véleményem.
Ha a továbbiakban van hozzáfűznivalód, azt próbáld már meg normális hangnemben közölni.
Markus Schulz egy friss nyilatkozatában azt mondta, hogy kiadójának célja, hogy az általa felfedzett tehetségeket "foglalkoztassa", valamint az ő lejátszási listáját gyarapítsa, így azt hiszem, teljesen érthető, hogy ezek az előadók vannak többségben a lemezeken. Mondjatok olyan kiadót, ahol nincs így.
A másik részzel, hogy "monoton" és "hűvös" a Coldharbour hangzás, ehhez annyit fűznék hozzá, hogy az elmúlt 3-4 évben ez az a trance kiadó, amely képes volt a megújulásra, ellenben például az armadával, ahol Avicii-s (vagy hogy kell írni?!) lakossági proghouse irányba ment el a szekér. Markus Schulz trance dj-ként nagyon jól egyensúlyoz a trance, house és techno határain, a szettjei (különösen az élő szettjei) kitűnően felépítettek, nem jellemző rá a "lódobogás", ami egy Armin szettnek rendszeres velejárója. Egy Dustin Zahn féle techno jól megfér a Wellenrausch progressive hangzásával egy mixben.
Az LA 12 esetében én is nehezen fedezek fel valamilyen logikai kapcsolatot (felépítést), kicsit meg is lepődtem. Viszont egyáltalán nem hiányolom a vokálokat, sajnos a mára már a vokálos trance zenék is sablonosak és csöpögősek lettek.
Azért az egész Armada-ra ne húzzuk rá a vizeslepedőt, elvégre Coldharbour is oda tartozik, de amúgy egyetértek azzal amit mondasz.
A vokálos zenéket meg csak azért említettem, gondoltam ha 1-2 darab lenne még a mixben, talán változatosabb lenne.
Megjegyzés küldése