Music For Trance People

Az In Search Of Sunrise sorozat 2. része után több mint másfél évet váratott magára a széria 3. része. Ez volt az első olyan mixlemez ami ténylegesen is viselt egy alcímet, legyen az kontinens, ország vagy város, vagy ami épp megihlette Tiesto-t a mix elkészítése során, jelen esetben ez Panama volt. Ahogy az elődjei, úgy ez is csak 1 cd-s volt, és a felépítésében is hasonló volt mint azok.

Ez volt az első ISOS amit hallottam, és csak ezután jött nálam a vol. 1 és vol. 2, és maga a műfaj is ekkortályt kezdett el komolyabban érdekelni.
Maga a mix egy nagyon lassú, nagyon lágy intróval indul, és a folytatásban sem a gyorsabb ütemeké a főszerep, nagyon lassan épül fel a mix, Tiesto késlelteti az első klubbosabb, táncolható zenéket, és ezzel is fokozza a hangulatot. Andain Summer Calling-ja után változik az album hangulatában, sorra érkeznek olyan zenék melyek mára egytől egyig a legnagyobb best of lemezeken kaptak helyet.

A cd felénél járva, a 7. számnál ismét egy kis hangulatváltás következik, érkezik Tiesto In My Memory-ja, Nicola Hitchcock mesés hangjával, és a Gabriel & Dresden duó mixében. Nagyon kellemes darab, bennem pár korábbi szám olykor nyugtalanító hatást keltett, ami nem feltétlenül rossz, de mikor felcsendül ez a nóta mindez megszünik, nagyon hatásvadász pillanat.

Ezután érkezik a Your Body Is A Temple, ami ismét az említett nyugtalanító érzést kelti bennem, ez a későbbiek folyamán csillapodik, majd érkezik Paul Oakenfold Southern Sun-ja Tiesto mixében, ami a mix egyik csúcspontja, hihetetlenül felüdülő érzést kelt bennem, életvidám dallamával és a remek vokállal, igazi fesztiválhangulat.

Ezután jön még a Way Out West klasszikussá avanzsált száma, a Mindcircus  Gabriel & Dresden verziójában, ami számomra egy újabb csúcspontja a Panamának.
A lemez végén hallhatjuk még az Open Your Eyes-t Nalin & Kane-től, zárásként pedig Jericho-tól a Personal Reflexion csendül fel, mely tökéletes levezetése a mixnek.

Az album olyan zenéket tartalmaz melyek óriási kedvenceim voltak annó, és manapság is szívenes hallgatom őket, és maga a lemez is nagy kedvencem felépítése, és a hatásvadász pillanatok miatt. Az első 3 részt összehasonlítva nálam kiütéssel győzött a Panama.